Sálmmaid girji 132

Hearrá, muitte Davida,

muitte maid son šattai gillát,

₂son gii vuortnui Hearrái váli,

attii Jakoba Veagalažžii lohpádusa:

₃“Mun in mana vissosan

inge veallán iežan seŋgii,

₄mun in suova čalmmiidasan nahkáriid

inge divtte luomaidan vuoiŋŋastit,

₅ovdal go lean gávdnan Hearrái saji,

ássanbáikki Jakoba Veagalažžii.”

₆Mii gulaimet ahte árka lea Efratas,

mii gávnnaimet dan Jaara eatnamis.

₇Vulgot dohko gos lea Hearrá goahti,

gopmirdehkot su julggiid vulloša ovdii.

₈Hearrá, boađe vuoiŋŋastanbáikásat,

don ja du fámu árka!

₉Vare du báhpat gárvodivčče

vuoigatlašvuođa,

vare du oskkáldasat beasašedje ávvudit!

₁₀Davida, bálvaleaddját, dihte:

Ale duvdde eret su gean leat vuoidan!

₁₁Hearrá lea vurdnon Davidii váli,

luohtehahtti sáni maid ii máhcat:

“Du iežat bártni mun bijan du truvdnui.

₁₂Jos du bártnit dollet mu lihtu

ja lága maid mun oahpahan sidjiide,

de sin bártnitge čohkkájit álo du truvnnus.”

₁₃Dasgo Hearrá lea válljen Siona,

dan son dáhttu alccesis orrunsadjin.

₁₄“Dat lea mu vuoiŋŋastanbáiki

agálaš áigái,

dasa mun ásan, dan mun dáhtun.

₁₅Mun buressivdnidan Siona

valljugas borramušain,

mun gallehan láibbiin dan váivvášiid.

₁₆Dan báhpaide mun gárvvuhan bestojumi,

dan oskkáldasat čurvot ávvudemiin.

₁₇Doppe mun divttán

Davida náli ráđđet,

mun lean cahkkehan lámppá

sutnje gean lean vuoidan.

₁₈Su vašálaččaide

mun gárvvuhan heahpada,

muhto su oaivvis báitá kruvdnu.”